Thursday 3 September 2009

Stanislaw Lem: Ismétlés (V). rész)

Trurl kikapcsolta a vetítőt, huzigálta a vezetékeket, a király pedig egy szó nélkül leült a trónjára, de látszott rajta, hogy nincs túlságosan elragadtatva a vetítéstől. Klapanciusz a torkát köszörülte.
- Nem akarom untatni királyi felségedet, ezért három szóban összefoglalom az egészet. A folyamat, amit a királyi felség látott, tipikus. A bonyodalom jelentéktelen volt, de akár ilyen, akár olyan, mindig hasonló véget ér. Az ellenfelek tevékenysége mindig a lehető legrövidebb sugárra korlátozódik a különleges pont mint centrum körül - ez az a hely, ahonnan irányítani lehet az idők futását. Ha az egyes időgépek hatósugarát nagyra vesszük, és így kevesebb lesz belőlük a planétán, akkor kevés lesz a harci középpont is. Ha a hatósugár kicsi, és bőségesen elegendő centrum van, akkor ennek megfelelően az összeütközési gyújtópont is több. De a dolgok tényegén mindez nem változtat. Meg lehet oldani azt is, hogy az időgép kezelőjét ne érintse az okozott változás. De ez sem hoz semmi újat. Mert akkor az a személy, aki utolsóként marad az időgépnél, arra kényszerül, hogy a régmúltba meneküljön; mivel pedig az idő feletti hatalom kérdése nem lehet közömbös egyetlen ember számára sem, a konfliktus logikája arra kényszeríti, hogy teljesen ember nélküli korszakba lépjen vissza. Ezzel kilép a történelemből, és többé nem vesz részt az időgépért folytatott harcokban. Ha a bolygón csak egyetlen különleges pont található, egyetlen nagyhatalom jön létre, amely azt kézben tartja, és állandó harcban áll a decentralizáló mozgalmakkal, ugyanakkor belviszályok is folynak az idő kormánylapátjáért. A legbölcsebb egyének azt tanácsolják, hogy senkitől sem hozzáférhető különleges pontokat készítsünk, például azáltal, hogy robbantgatásokkal a földkéreg mélyébe szorítjuk azokat. De ha a különleges pontok helyett az időhatalom fogalmát vezetjük be, kalandozások, rablóhadjáratok indulnak, megjelenik az időgyarmatosítás és az időgengszterizmus, kísérletek az időhatalmi technika monopolizálására, mert amit egyesek felfedeztek, azt előbb-utóbb mások is meg tudják ismételni. Ha pedig az újkort vesszük kiindulási alapul, időháborúhoz vezet. A stratégia lényege abban áll, hogy be kell keríteni az ellenséget a jövő felől, és a fejlődés mélyére kell taszítani - a múltba -, vagyis ismét regresszió kezdődik. Akinek a kezében van az idő, azé a hatalom, tehát harc folyik érte, fokozva az új támadó és védelmi technikák kifejlesztését az idődimenzióban…
- Amint látom, a megfordítható idő inkább csak új bajok forrása, mintsem hogy előnyös lenne - mondta Hipolip komoran. - Nem tudtok segíteni ezen?
- Próbálkoztunk az időben való mozgás korlátozásával akcelerációs szelepek és más biztosítékok segítségével, uram - felelte Trurl -, de akkor az érdekeltek elsődleges célja ezeknek a korlátoknak a megszüntetése.
- No, jól van. És ha a civilizációt a szellemi kultúra magas etikai, liberális, humanitárius és pluralista szintjére emelnénk?
- Ilyet fél kézzel be tudunk programozni, felséges úr - mondta Klapanciusz. - Abban a meggyőződésben nem tettük ezt, hogy ez sem hoz semmi újat, de ha felségednek ez a kívánsága, kérjük, nézze meg… Trurl?
Az gyakorlottan sorra nyomkodta a billentyűket, áthelyezett néhány csatlakozódugót, elcsavarta az áramerősítő gombját, és felsóhajtott:
- Kész.
- Melyik lesz?
- Az idő mint az állandó gravitációs változások függvénye.
A fénysugár az alabástrom lapokra vetődött. Trurl megélesítette a képet. Madorian az asztal fölé hajolt.
- Ő az? - kérdezte, a pillanatfelvétel-sorozatot szemlélve.
- Igen.
A tábornok gépiesen megigazította a hajtókáját.
- Ursula Morribond. Nem ismered meg?
- Nem. Akkor tízéves volt.
- Jegyezd meg, hogy ő nem ad át neked semmi technikai részletet. Csak információt kell kapnod tőié, hogy van-e már nekik krondájuk vagy nincs, és hogy a hadműveleti készültség állapotában van-e.
- Tudni fogja? Bizonyos ön ebben?
- Igen. Nem szószátyár, de a felesége előtt nincs titka. Mindent megtesz, csak hogy megtarthassa. Majdnem harminc év a korkülönbség!
- A nő szereti?
- Nem hiszem. Inkább imponál neki. Ugyanarról a vidékről származol, ahonnan ő, ez jó. Gyermekkori emlékek. Ne siesd el! Azt javaslom, légy tartózkodó! Ez a férfivarázs titka. De tudod te magad is.
Madorian hallgatott. Figyelmes arca a műtéti felület fölé hajló sebészére emlékeztetett.
- Ma van a bevetés?
- Ma, minden óra drága.
- Nekünk van hadműveleti krondánk?
A tábornok ingerülten krákogott.
- Ezt nem mondhatom meg neked, magad is tudod jól. Egyelőre tart az egyensúly: ők nem tudják, hogy nekünk van-e, mi pedig, hogy nekik van-e. Ha elkapnának…
- Kitapossák a belem, hogy megmondjam!
- Meg kell értened.
Madorian felegyenesedett, már emlékezetébe véste a nő arcát a fényképeken.
- Kész vagyok.
- El ne feledkezz a pohárról! Nem is válaszolt.
Már nem hallotta a tábornok szavait. A fémtölcsérek az asztal zöld posztójára vetítették a fénycsövek fényét. Az ajtó kivágódott, mintha belerúgtak volna, a szárnysegéd rohant be egy papírszalaggal a kezében, egyenruhájának zakóját gombolgatva.
- Tábornok, készültség Hassy és Doepping körül! Minden út lezárva.
- Azonnal. Madorian, ön már tud mindent. Igen?
- Igen.
- Sok sikert!
A felvonó megállt. A pázsit félrehúzódott, majd visszatért helyére. A nedves levelek illatába ingerlő, de nem kellemetlen szag vegyült - nitrogén. Bemelegítik az első fokozatot - gondolta. A lámpák a távolabb állók kezében kiemelték a homályból az álcázóhálót.
- Anakolut?
- Avocado.
- Kövessen!
Ment a sötétben a köpcös tiszt után, aki hajadonfélt volt. A helikopter fekete árnyéka mint hatalmas száj tátongott a homályban.
- Hosszú az út? - Hét perc.
Az éjszakai madár bőgve röppent fel a magasba, aztán landolt, a légcsavar még forgott, de már álltak, a láthatatlan fűszálak lengedeztek a mechanikus száltól, és csiklandozták a lábát.
- A rakétához.
- A rakétához, igenis. Semmit sem Iátok. Megvakultam.
- Odavezetem önt kézen fogva. - (Női hang!) - Ebben van a szmoking. Kérem, öltözzék át. Aztán bújjon bele ebbe a burokba!
- A lábamat is dugjam bele?
- Igen. A zokni és a lakkcipő ebben a tokban van.
- Mezítláb kell ugranom?
- Nem mezítláb. Ebben a zokniban. Aztán összetekeri az ejtőernyővel együtt. Megjegyezte?
- Igen.
Eleresztette ezt a kicsi, erős női kezet. Átöltözött a sötétben. Arany lapocska. Cigarettatárca? Nem, öngyújtó. Fénycsík villan.
- Madorian!
- Jelen.
- Készen van?
- Készen.
- A rakétához, utánam!
- Igenis, a rakétához.

No comments:

Post a Comment